Idn
2009. 11. 07. 5:30
mr 31 ves vagyok.
gy hiszem megvltoztam, tudtam, hogy meg fogok vltozni, s meg is akartam.
De pozitv irnyba rtem.
Nemrg rjttem, hogy megvltoztam.
Megint gy rtem, hogy pozitv irnyba.
Radsul munkamnis lettem.
De azrt, mert az akartam lenni. Engem ez valahogy boldogg tesz.
De ugyanakkor ez a magnletem rovsra ment.
Viszont a munka szmomra mg most is ugyan olyan fontos, mint mindig, ez olyasvalami, amihez tbb szenvedllyel llok, mint brmi mshoz, soha nem tudtam elklnteni a szrakoztatiparbeli munkmat.
De ugyanakkor a magnleti gyeim is kezdenek ugyan olyan fontosak lenni.
Most ezek a gondolatok cikznak bennem.
A szvem mlyn a bkrt imdkozom. Teljesen mindegy, hogy csak egy pici vagy egy hatalmas mosoly, egy cseppnyi boldogsg vagy egy tengernyi, n akkor is mindenkivel meg akarom osztani.
Ha van valaki azt gondolja, hogy a msik lete sokkal fontosabb, mint a sajtja, az rmet okoz neki. s ha lehetsged addik tallkozni egy ilyen emberrel, az maga a csoda.
Mg ha meg is botlasz s el is esel, akkor is fel kell llnod s tovbb folytatnod.
Most n is hasonl btorsgot s ert rzek magamban.
s ez szerintem szuper! ♥
Nos, ma is szeretnm veletek megosztani egy jabb szmom refrnjt
Ballad
Egy lom kzepbl bredek, a szempillim knnyesek
Emlkszem a szavakra: "Krlek ne menj"
A romlst nem tudom megvltoztatni vagy eltntetni
Lehetetlen szabadulni az rzstl, hogy vgyom utnad
A mai napnyugta is lgy, akr csak te
Akkor nem lmodtam, srtam: "ne menj"
rta Ayumi Hamasaki
|